DELUXE

Kendőket készít sorstársainak a rákbeteg nő

Dóra különleges lány. 

Dóra erős lány. Olyan, mint egy olimpiai bajnok súlyemelő, de ő nem csak felemeli a súlyt, meg is pörgeti a feje felett. Aztán gyorsan eltol egy kamiont a kisujjával, majd arrébb taszít egy hegyet is, mert nini, útban volt. Igen, azt hiszem, Dóra ennyire erős lány. Felvette a kesztyűt a rákkal szemben és tudom, övé a győzelem. Kiütéssel.

Ebben a bejegyzésben bemutatom nektek őt. Dóra a Füles odú nevű blog szerzője, rengeteg daganatos betegen segít nap mint nap soraival, együttérzésével és erejével, miközben ő is él és túlél és küzd és harcol. 

Azt mondják a buddhisták, hogy amennyit te adsz, annyit kapsz vissza. Szerintem Dóra lehet a világ leggazdagabb embere. 

The Pop néven webshopot alapított, ahol segíteni próbál azokon, akik szintén rákbetegek. Arra kérlek, olvasd el a bemutatkozását, nézd meg a képeket és válogass az oldalán. Segítesz neki, újabb és újabb szalmaszálat adhatsz, hogy ő is tovább adhasson – és segítesz annak, akinek a kendőt szánod. Miközben ezeket a sorokat írom, eszembe ötlik a saját énem 15 évvel ezelőttről, amikor férjhez mentem. Nekem a hajam volt a dísz, nem kellett fátyol, nem kellett kalap. Minden nőnek a haja az egyik legszebb éke. Hát még ezt is el akarja a rákbetegektől venni ez a galád kór? Ne hagyjuk..

Fogadjátok szeretettel Dóra sorait s termékeit. A The Pop IDE kattintva érhető el.

Az egész úgy kezdődött, hogy rákos lettem, nincs ezen mit szépíteni. Szörnyen gyakorlatias vagyok, úgyhogy előre beszereztem mindent. Parókát, sapkákat, vékonyat, vastagot, duplán kötöttet. Egészen addig nem is volt semmi gondom, amíg nem kezdett tavaszodni. Akkor történt a tragédia, mégpedig, hogy egészen egyszerűen nem találtam olyan kendőt, ami tetszett, finnyáságomnak elég kényelme volt, és nem csillagászati az ára. Úgyhogy a probléma megoldásért üvöltött, elkezdtem kendőket varrni, csak úgy próbálkozásiból.

Kiskoromban egészen sokáig divattervezőnek készültem. Nagyon elszántan… gyakorlatilag, ha anyag került a kezeim közé, azt szétszabtam, és megpróbáltam belőle valami ruhát készíteni. Képzelhetitek. Végül újságíró és blogger lettem, szóval most egy kicsit olyan, mintha a gyerekkori álmom teljesülne. És a varrás nagyon jó pihenés is, ha már sok a munkából.

Nekem, amikor a kendők kellettek, az első és legfontosabb az volt, hogy kényelmes legyen, amikor már elegem van abból, hogy állandóan sapkában vagyok, akkor se zavarjon, ne lapuljon a fejemre, mint egy úszósapka, és ha tükörbe nézek, jól érezzem magam. Így született meg ez a fazon. Eleinte sokat kísérleteztem, hogy hol mekkorának kell lennie, hogyan és hova kell a pántnak kerülnie, hogy tökéletes legyen, de mostmár jó. Bevallom irtó büszke vagyok, mert sokan azt hitték csak valami divathóbort, és alatta ott a hajam. Egyáltalán nem mindegy hogy nézel ki ilyenkor. Ha te magad elfogadod, hogy most ez van, olyan kendőt tudsz hordani, amiben még jól is érzed magad, akkor mások is ezt fogják látni, nem csak a rákot.

 

Szóval az alap fazont szoktam variálni. Nagyon gondosan válogatom az anyagokat, mert fontos, hogy ne csússzon, ne legyen túl meleg nyáron, télen meg ne legyen túl vékony, beszívja a nedvességet, és hasonló apróságok. A legújabb őrületem, hogy kézzel festem az anyagokat is. Nagyon jópofa dolgok tudnak kijönni belőle. Bár azt annyira nem díjazzák otthon, hogy időnként a padló nejlonnal van beterítve, és mindenhol festékben ázó anyagdarabok fekszenek. De készülnek nagyon különleges, horgolt díszítéssel is kendők, amikből tényleg csak egyetlen egy darab van, sőt, a kendőkhöz passzoló ékszerek is készülnek, úgyhogy elég jól lehet variálni.

Bevallom, legjobban a nagyon egyedi, különleges kendőkkel szeretek szöszmötölni, de a „The POP” igazából azért jött létre, hogy mindenki számára elérhető, megfizethető, mégis csinos, és divatos kendőket készítsek. Már három éve készítem a kendőket, és most végre megérett rá, hogy saját márka legyen belőle. Talán ezzel egy kicsit segíthetek másoknak. Pontosan tudom milyen fontos, hogy amikor a betegség miatt megváltozunk, nincs hajunk, akkor is jól tudjuk érezni magunkat, és nekem ezek a kendők segítettek legtöbbet.

 

Ha tetszett a cikk, megköszönöm, ha megosztod. Ha tovább olvasgatnád, nézd meg a bejegyzés alatti cikkajánlót, hátha ott is találsz valamit, ami felkelti a figyelmedet. 

Továbbiakat a blog facebook oldalán találsz, jó a társaság, gyere oda is: IDE kattintva. 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!